Szolgáltatásaink

Tagintézményünk három szakszolgálati feladatot lát el:
- szakértői bizottsági tevékenység
- nevelési tanácsadás
- logopédiai ellátás

 

Járási szakértői bizottsági tevékenység

A többi szakszolgálati területhez képest a szakértői bizottsági tevékenység a jogszabályok által legrészletesebben szabályozott terület, aminek az az oka, hogy maga a szakértői bizottsági tevékenység és a vizsgálatok során megállapított különleges bánásmódot (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség/BTM vagy sajátos nevelési igény/SNI) igénylő gyermek ellátása fokozottan költségigényes. Ezért jogos elvárás, hogy szigorú szabályok és pontos protokoll mentén történjenek a szakértői vizsgálatok és a felülvizsgálatok. (15/2013. EMMI rendelet 7-23. §)

A szigorú szabályozás ellenére a szakértői vizsgálatok barátságos légkörben, a gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartva zajlanak.

Mi az illetékességi területe a vasvári tagintézmény járási szakértői bizottságának?

A vasvári szakértői bizottság feladatellátási kötelezettsége a Vasvár járás területén lakó és/vagy a járás nevelési-oktatási intézményébe járó, a harmadik életévüket betöltött vagy annál idősebb gyermekek körére terjed ki.

Mi a célja a szakértői vizsgálatoknak?

Általánosan megfogalmazva: a szakértői vizsgálatok azért zajlanak, hogy a lehető legpontosabban meg lehessen határozni a gyermek erősségeit és gyengeségeit azért, hogy a számára legmegfelelőbb ellátásban, megsegítésben részesüljön.

Kik vesznek részt a vizsgálatban?

A vizsgálatot a vasvári tagintézmény gyógypedagógusai, pszichológusai és logopédusai végzik. Az első vagy alapvizsgálat esetében gyógypedagógiai, pszichológiai és logopédiai vizsgálat is történik, a felülvizsgálatot már egy szakember is elvégezheti. Szükség van legalább az egyik szülő jelenlétére is, aki adatokat tud szolgáltatatni a gyermek fejlődéséről, illetve aláírja a szükséges nyilatkozatokat. A szülőnek lehetősége van személyesen jelen lenni abban az esetben, ha nem zavarja a vizsgálat menetét.

Milyen esetekben lehet kérni a szakértői vizsgálatot?

A vizsgálat elvégzése indokolt abban az esetben,

  • ha az értelmi fejlődése nem kielégítő
  • ha a mozgás, a beszéd vagy a szociális képességek fejlődésében elmaradás vagy eltérés tapasztalható
  • ha érzékszervi (látás, hallás) probléma gyanítható
  • ha nem vagy nehezen eldönthető, hogy elérte-e az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet, vagy a szülő és az óvónő nem értenek egyet az iskolakezdést illetően
  • ha az iskolás gyermeknek tantárgyi nehézségei vannak
  • ha az iskolai teljesítményében a korábbiakhoz képest visszaesés mutatkozik, vagy a kudarcok következtében magatartási problémái vannak

Ki kezdeményezheti a szakértői vizsgálatot?

A vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, a gyermek óvodája vagy iskolája, de hivatalból és hatósági megkeresésre is indulhat vizsgálat. Ha nem a szülő kezdeményezi a vizsgálatot, akkor is az aláírásával igazolni kell, hogy egyetért a vizsgálat megindításával. A vizsgálat iránti kérelmet a gyermek óvodája vagy iskolája tölti ki (15/2013. EMMI rendelet 1. melléklet), és a szülő aláírásával továbbítja a szakértői bizottságnak. Első vizsgálat esetében – ha a gyermek elmúlt öt éves – csatolni kell az „Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére” című dokumentumot, mely a 15/2013. EMMI rendelet 4. mellékletében található, és amit a gyermek orvosa tölt ki.

Ha a kötelező három- és ötéves kori logopédiai szűrővizsgálatok során tapasztaltak indokolttá teszik, a logopédus szakembernek kezdeményeznie kell a további vizsgálatokat. Ebben az esetben is szükséges az óvoda által kitöltött és a szülő által aláírt vizsgálatkérő lapot – az orvosi adatlappal együtt – beküldeni a szakértői bizottságnak. Az óvoda és az iskola minden esetben köteles együttműködni a vizsgálatkérő lap kitöltésében.

Mi történik a vizsgálati kérelem beérkezése után?

A kérelem beérkezését követően a szakértői bizottság határozza meg a vizsgálat időpontját, erről tértivevényes levélben tájékoztatja a szülőt. Az „Értesítés” tartalmazza a vizsgálat időpontját, a helyét, a vizsgáló szakemberek nevét, valamint azt, hogy milyen dokumentumokat hozzon magával a szülő. Ha két behívásra sem jelenik meg a gyermek, úgy abban az esetben kormányhivatali eljárást köteles indítani a szakértői bizottság.

Mi a szakértői vizsgálat menete?

A gyermek alapvizsgálatát megelőzi a szülővel való konzultáció, melynek során felvesszük az anamnézist, ami a gyermek fejlődéséről, betegségeiről, az életének eseményeiről szól. Áttekintjük a szülő által behozott dokumentumokat, orvosi papírokat, zárójelentéseket, és meghallgatjuk a szülő véleményét a gyermek állapotáról, képességeiről.

A pszichológiai vizsgálaton a gyermek teljes képességstruktúráját igyekszünk feltérképezni intelligencia tesztek segítségével (IQ).

A gyógypedagógiai vizsgálat során megvizsgáljuk a mozgás, a rajz, a beszéd, az általános tájékozottság, a szociális érettség stb. fejlettségét, a taníthatóság, a gyakorlékonyság mértékét, az alap kultúrtechnikákban (olvasás, írás, számolás) való jártasságot, a tantárgyi kompetenciákat.

A logopédiai vizsgálatban felmérjük a beszéd fejlettségét: az alaki és tartalmi jellemzőit, feltérképezzük az esetleges hanghibákat, a grammatikai fejlettséget, a szókészlet terjedelmét, a beszédészlelés és beszédértés állapotát.

A vizsgálatok során különféle teszteket, próbákat alkalmazunk, illetve pedagógiai eszközökkel mérjük fel a gyermekek erősségeit és gyengeségeit, és körvonalazzuk azokat a területeket, ahol megsegítésre van szükség.

A vizsgálatok végeztével a szakmai csoport tagjai konzultálnak egymással, majd kialakítják a közös álláspontjukat. Ezt követően tájékoztatják a szülőt a vizsgálati eredményekről, és a szakértői bizottság javaslatairól, illetve tájékoztatják a szülőt a vizsgálati megállapítások következményeiről, a jogi lehetőségekről, a fellebbezés módjáról és idői keretéről.

Az eljárás végén a szülő aláírja az álláspontjának megfelelő dokumentumokat.

Az iskolaérettségi vizsgálat is szakértői vizsgálat?

Igen, a 15/2013. EMMI rendelet 7.§ (a) szerint az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából szakértői vizsgálatra van szükség az alábbi esetekben:

  •  abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,
  •  óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie az óvodában,
  • annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését,
  • óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
  • ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján az iskolába lépéshez szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal,
  • ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről szóló óvodai döntéssel.

Az iskolakészültségi szakértői vizsgálatra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéb esetekben indított szakértői vizsgálatokra.

Nagyon fontos annak leszögezése, hogy a nevelési tanácsadás keretében végzett óvodai szűrések nem iskolakészültségi vizsgálatok!

Mi a következménye annak, ha a szülő nem ért egyet a szakértői bizottság döntésével?

Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni. A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. A szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg az eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni. (15/2013. EMMI rendelet 18.§)

Milyen kimenetek lehetségesek a szakértői vizsgálatok végén?

  • Nem tapasztalható eltérés, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség kizárható (BTM). Kisebb eltérés esetén a szakértői bizottság javasolhatja a gyermek szakszolgálati vagy óvodai keretekben történő fejlesztését.
  • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget (BTM) állapított meg a bizottság. Ez azt jelenti, hogy a gyermek/tanuló különleges bánásmódot igényel, ezért fejlesztő foglalkozásra jogosult, amit az óvoda vagy az iskola biztosít.
  • Sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja merült fel, ezért a járási szakértői bizottság továbbítja a megyei szakértői bizottságnak a vizsgálati dokumentációt, és kéri a gyermek kiegészítő vizsgálatát. Ezzel kapcsolatosan a szülőnek további tennivalója nincs, írásos értesítést fog kapni a megyei bizottságtól a további vizsgálat idejéről, helyéről és jellegéről.

Milyen tudnivalók vannak a felülvizsgálattal kapcsolatosan?

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség kötelező felülvizsgálata Vasváron, a járási szakértői bizottságnál történik, a vizsgálatot követő tanévben, majd ezután háromévente a tanuló 16 éves koráig.

A sajátos nevelési igényű tanulók kötelező felülvizsgálata a megyei szakértői bizottságnál lesz a vizsgálatot követő tanévben, majd ezt követően a gyermek 10 éves koráig kétévente, ezután pedig háromévente, amíg eléri a 16. életévét.

A kötelező felülvizsgálat időpontját a gyermek/tanuló óvodája vagy iskolája tartja számon, és a vizsgálati kérelem kitöltése és beküldése is az intézmények feladata.

A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra. (15/2013. EMMI rendelet 23.§ (1)) Ebben az esetben is köteles az óvoda vagy az iskola a vizsgálati kérelem kitöltésében közreműködni.

 

Nevelési tanácsadás

Pszichológiai ellátás

Minden szülő számára legfontosabb gyermekének zavartalan, kiegyensúlyozott fejlődése. Adódnak azonban élethelyzetek, amikor olyan nehézségek merülhetnek fel a gyermekkel kapcsolatban, amelyek meghaladják az erejét, vagy nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz, vagy személyi segítség a probléma megoldására. Ilyenkor érdemes pszichológus segítségét kérni.

Mikor ajánlott igénybe venni a tanácsadást?

Mindenképpen tanácsos szakemberhez fordulnia, ha úgy látja, hogy gyermeke

  • testi-lelki egészsége
  • érzelmi állapota
  • érdeklődése
  • terhelhetősége
  • teljesítménye
  • magatartása
  • viselkedése

jelentős változást mutat. A szakemberek különböző foglalkozásokon segítenek a gyermekeknek.

Szakszolgálatunknál alkalmazott pszichológiai módszerek:

  • játékterápiák
  • viselkedésterápiák
  • szülőkonzultációk
  • kamaszkonzultációk

Gyermekterápia óvodáskorban

A terápiát mindig megelőzi a szülő és pszichológus közötti megbeszélés, konzultáció. A kisgyermek nem tudja megfogalmazni mi bántja, nem tudja gondjait szavakba önteni. Helyettük a tünetek beszélnek, amelyek nagyon változatosak lehetnek: nyugtalanság, alvászavar, bepisilés, bekakilás, dadogás, hajtépés, tic, körömrágás, szorongás, félelmek, stb.

A gyermek legfőbb tevékenysége a játék. A pszichológus a terápiát játékok, rajzolás segítségével végzi. A gyermekek a játékban és a rajzokban megjelenítik, és megszelídítik a szorongásukat, anélkül, hogy azt észrevennék. A pszichológus az eljátszott történetekből, lerajzolt képekből körvonalazza a problémát.

Gyermekterápia iskoláskorban

A szülő és a pszichológus között előzetes konzultáció szükséges. Ennél a korosztálynál tanulási, magatartási problémák, viselkedészavar, magatartászavar, szorongásos tünetek fordulnak elő leggyakrabban. A tünet itt is jelzésértékű, nem a tünetet, hanem az azt okozó zavart kell megszüntetni. A terápia itt is - életkortól függően - játékos, rajzos, beszélgetéses formában történik, amelyeket tesztek, kérdőívek egészítenek ki.

Terápia serdülőkorban

A kamasz a legérzékenyebb, legsebezhetőbb korban van, nem szívesen kér segítséget, mert fél a megbélyegzéstől, megítéléstől. Gyakran zárkózott, különösen szüleivel szemben. A korosztály leggyakoribb tünetei: visszahúzódás, tanulási problémák, szorongásos tünetek, önértékelési zavarok, számítógépezésbe menekülés, szerhasználat, serdülőkori depresszió, stb. A terápia eszköze a beszélgetés pszichológiai tesztekkel kiegészítve. A terápia sikeressége szempontjából nagyon fontos az önkéntes részvétel.

Hogyan vehető igénybe a tanácsadás?

A nevelési tanácsadást a szülő bármikor kérheti, ha a felsorolt problémákkal találkozik. Kérheti önállóan a 16. életévét betöltött serdülő, de pedagógus, gyermek-, ifjúság,- és családvédelmi szakember, illetve egészségügyben dolgozó szakember javaslatára is elkezdődhet a tanácsadás, de kiskorú gyermek esetében mindenkor szükséges a szülő egyetértése.

Gyógypedagógiai ellátás

Minden szülő számára gyermeke fejlődése a legfontosabb. A legnagyobb öröm, amikor elkezd járni, kimondja az első szavakat és napról napra, évről évre fejlődik, ügyesedik. De előfordul az is hogy aggódva figyeljük, mikor áll fel vagy mikor kezd el beszélni. Nem kell feleslegesen aggódni, de ha több területen is elmaradást tapasztalunk, akkor kérjünk minél előbb segítséget.

Mire érdemes odafigyelni?

  • egyértelműen eldönthető-e hogy a gyermek jobb vagy balkezes
  • összerendezett-e a mozgása
  • nem szereti a vizuális tevékenységeket, vonalvezetése görcsös, rajzai kezdetlegesek
  • keveset beszél, mondatai kuszák, gondolatait nehezen közli, állandóan visszakérdez
  • figyelmét nem köti le 15-20 percig egy tevékenység (nem a TV és a számítógép!)
  • nehezen jegyez meg verseket és rövid szövegeket
  • zavarba lehet hozni olyan utasításokkal, amelyekben irányok szerepelnek
  • 10-ig nem igazodik el a számok világában
  • a hét napjait nem tudja meghatározni, keveri az évszakok sorrendjét, saját adatait nem ismeri
  • játéka kapkodó, mindenre egyszerre figyel, nem tud elmélyülni
  • kortársaival nehezen teremt kapcsolatot, nehezen tud alkalmazkodni
  • hosszabb ideig alig tud egyhelyben ülni és figyelni
  • amit elkezd, sokszor félbehagyja, nem fejezi be

Az időben felfedezett részképesség zavarok fejlesztése esélyt adhat arra, hogy a szülő ne az iskolában szembesüljön gyermeke tanulási nehézségeivel, zavaraival és a folyamatos kudarcokkal.

Tagintézményünk 5. éve vesz részt a vasvári és a környező települések intézményeibe járó gyerekek, tanulók és szüleik sokoldalú megsegítésében.

Egyik kiemelt feladatellátási területünk a nevelési tanácsadás. Ezen belül is nagy hangsúlyt fektetünk az óvodások körében végzett preventív (megelőző) szűrések elvégzésére, minden 5. életévét betöltött kisgyermek esetében. A szűrés játékos formában történik, de kifejezetten azokat a területeket érinti, melyek elengedhetetlenek a sikeres iskolakezdéshez.

Melyek ezek a területek?

  • diszlexia, diszgráfia veszélyeztetettség
  • emberalak ábrázolás fejlettsége
  • szókincs fejlettsége
  • szem-kéz koordináció fejlettsége
  • adaptív viselkedés fejlettsége (feladattudat, feladatmegértés, munkatempó, figyelem)

A szűrést követően gyógypedagógiai vélemény készül melynek összegzése a következő lehet:

  • életkorának megfelelő teljesítmény
  • néhány területen elmaradás tapasztalható, fejlesztése nevelési tanácsadás keretében javasolt
  • több területen tapasztalható elmaradás, diszlexia, diszgráfia kialakulására való veszélyeztetettség, ebben az esetben komplex szakértői (pszichológiai, gyógypedagógiai) vizsgálatra teszünk javaslatot. Az elvégzett vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt arról, hogy a gyermek tanulási nehézség kialakulásra veszélyeztetett, vagy sajátos nevelési igény gyanúja vélelmezhető. Az első esetben a fejlesztés nevelési tanácsadás keretében is megvalósítható. A második esetben a gyermek további vizsgálatát a Megyei Szakértői Bizottság végzi Szombathelyen

 

A vélemény átvétele után felvesszük a kapcsolatot az érintett gyermekek szüleivel és időpont egyeztetés után megkezdődhetnek a terápiás foglakozások.  A fejlesztéseket a szülő maga is kérheti óvodás gyermek és iskolás tanuló esetében is, a terápia szükségességéről a gyógypedagógus dönt. A foglakozások 45 percesek.

Jelenleg egyéni és kiscsoportos foglakozások keretein belül:

  • mini csoportos foglakozást (akik még 2 év múlva kezdik az iskolát)
  • iskola előkészítő foglakozás (akik 1 év múlva kezdik az iskolát)
  • és komplex (mozgás és grafomotoros) foglakozást tartunk a gyermekeknek

A fejlesztés egyénre szabottan a gyógypedagógiai és a szakértői véleményben meghatározott területeken folyik. A gyógypedagógus saját fejlesztő szobával rendelkezik, mely a gyerekek igényeit szolgálja. A komplex foglakozások a tornaszobában folynak, ahol mozgás fejlesztő eszközök találhatók.

Mivel a fejlesztő foglalkozások ambuláns keretek folynak, napi szinten tudunk kapcsolatot tartani a szülőkkel. Tájékoztatjuk gyermeke fejlődéséről, az esetleges hiányosságokról, segítjük a részükről felmerülő problémák megoldását.

 

Logopédiai ellátás

 

A laikus számára, ha azt a szót hallja, hogy logopédia, akkor az jut eszébe, hogy pöszeség. A logopédus pedig az a személy, aki majd segít rajta. Azonban ez ennél kicsit szélesebb körű. Valójában a logopédia a hang-, nyelv-, és beszédzavarokkal foglalkozik.

A logopédus pedig olyan gyógypedagógus, aki a beszéd és a nyelvi fejlettségnek, teljesítménynek hibájával és lemaradásával küzdő gyermekek ellátását végzi. Feladata ezen belül a rendellenes beszéd kialakulásának szűrése, vizsgálata, felismerése és megelőzése, valamint a beszéd és nyelvi fejlődési elmaradással küzdő gyermekek egyéni vagy csoportos fejlesztése, a beszédzavarok kezelése, a beszédhibák javítása, a beszéd és nyelvi hátrány kiegyenlítése, az olvasás- és írászavarok csökkentése.

 

Szakszolgálatunknál jelenleg 3 kiválóan képzett logopédus dolgozik.  Mindhárman szakvizsgával is rendelkeznek, terápiás tapasztalatokkal komplex ellátásban tudják biztosítani a hozzájuk fordulók szakszerű ellátását.

A logopédia szakon túl e végzettségekkel és ismeretekkel rendelkeznek logopédusaink:

  • óvodapedagógus
  • általános iskolai tanító
  • hallássérültek pedagógiája szakos terapeuta
  • részképességek fejlesztése SINDELAR módszerrel
  • mozgásfejlesztés (AYRES- terápia, KULCSÁR- féle mozgásfejlesztés)
  • beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése GMP- terápiával
  • dadogás terápiája
  • nyelvlökéses nyelés terápiája

 

A logopédiai ellátás jogszabályi háttere

Munkánkat a Nemzeti Köznevelési törvény (Nkt.) és a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján végezzük. Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység. (15/2013. EMMI rendelet 25.§ (1))

Kik fordulhatnak hozzánk?

  • Mindenki, akinek tanácsadásra van szüksége gyermeke (0-18 éves korig) beszédfejlődése szempontjából.
  • 15/2013. számú EMMI rendelet értelmében kötelezően szűrjük 3. és 5. életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségi szintjét. Az 5 évesek szűrése minden év májusában és szeptemberében zajlik az óvodákban. A 3 évesek szülei pedig egy szülői kérdőívvel adnak információkat gyermekük beszédéről. Akik ezeken a szűrőkön fennakadnak, azoknak a szüleivel felvesszük a kapcsolatot, tanácsot adunk, vagy a gyermeket terápiában részesítjük.
  • Önkéntes jelentkezéssel is lehetőség van hozzánk fordulni dadogó, hadaró, fogszabályozás előtt álló nyelvlökéses nyelő gyermekekkel is.

Hol zajlanak a foglalkozások?

  • Ambuláns keretek között Vasváron (Alkotmány u. 7.), ide a szülő elkíséri gyermekét, mi pedig barátságos környezetben várjuk a gyermeket. Előnye, hogy itt helyben rendelkezésre állnak a terápiához szükséges eszközök, valamint a logopédus a szülővel/hozzátartozóval személyes kapcsolatban van, mely pozitívan befolyásolja a terápiás folyamat hatékonyságát.
  • Utazó logopédiai ellátás során a logopédus a gyermek intézményében, az ott kialakított helyiségben végzi a terápiás munkát azok között a körülmények között, amit az óvoda vagy az iskola biztosít. Előnye, hogy a gyermek a megszokott környezetében (óvodában, iskolában) részesül ellátásban, viszont a szülőkkel ritkán valósul meg a személyes kapcsolattartás, ami ez esetben hátráltatja a terápia sikerességét. 

Milyen a foglalkozások hatékonysága?

A foglalkozások a beszédhiba fajtájától és súlyosságától függően:

  • heti 1-2 alkalom
  • 30-45 perc
  • egyéni valamint csoportos (2-3 esetenként 4 fő) foglalkozás

A folyamat 3 tényezős, melyet a gyermek, a szülő és a logopédus háromszöge alkotja. Ha bármelyik részvevő nem veszi ki részét a munkából az eredmény kevésbé lesz jelentős. Az eredményességhez fontos a napi 10-15 perc otthoni gyakorlás.

Leggyakoribb terápiák

  • pöszeterápia
  • megkésett beszédfejlődés terápiája, beszédindítás
  • komplex terápia, mely többnyire csoportos formában zajlik mozgásfejlesztéssel egybekötött beszéd- és képességfejlesztéssel.
  • nyelvlökéses nyelés terápiája (melyet gyakran a fogszabályozó szakorvosok kezdeményeznek, a fogszabályozás hatékonysága érdekében)
  • dyslexia prevenció
  • dadogás terápia

 

Mikor javasolt a logopédus felkeresése?

Ha a gyermek nem szívesen hallgatja az olvasott meséket. Nehezen tanulja meg az óvodai mondókákat, dalokat, verseket. Gyakran visszakérdez. A hosszabb szavak ejtésekor felcserél hangokat, szótagokat ( pl. karalábé = kalabálé).

A pöszeség tünetei, ha a gyermek bizonyos hangok helyett mást ejt (sapka helyett szapka, kakaós csiga helyett tatajószciga), vagy egyáltalán nem használja az adott hangot (róka helyett óka).

Megkésett beszédfejlődésre utal, ha 2-2,5 éves koráig nem beszél vagy a beszédfejlettsége egy évvel elmarad az életkorához képest.

A 3 éves kor fölött fennmaradó görcsös megakadások a beszédben a dadogás tüneteit jelenti.

 

Felhívó jelek lehetnek:

  • 6 hónapos kor után abba marad a gőgicsélés, nem figyel a hangokra, nem rezzen össze hirtelen zajra
  • 1 éves kor: nem figyel a nevére, nem érdekli a beszéd/ének/mese, nem ért meg egyszerű utasítást
  • 18 hónapos kor: nem beszél (nincs szómondat, babanyelvi szó)
  • 2 éves kor: nem beszél, vagy nincs fejlődés a beszédében (TSMT 50 szavas szókincs)
  • 3 éves kor: nem beszél, szegényes a szókincse, nehezen érthető a beszéde, grammatikailag helytelen a beszéde
  • 5 évesen: pösze, dadog, hadar, orrhangzós színezetű a beszéde

 

Mit tehet a szülő a gyermek beszédfejlődésének támogatásához?

  • Csecsemőkorban minden tevékenységet kísérjen beszéddel, még akkor is, ha a babája nem látja. Válasszon 3-4 dalt, amit felváltva énekelget neki. Hívja fel a figyelmét a körülöttük lévő zajokra pl.: "Megy az autó. Hallod? Azt mondja, hogy brümm-brümm. Hallod, ugat a kutya: vaú-vaú.". Utánozzák állatok, járművek hangjait. Játsszanak „kukucs” játékot. Ültesse gyermekét az ölébe és lovagoljanak ritmusra verssel kísérve: „Így lovagolnak a hölgyek. Gyí, paci, paripa...” stb. Intsenek "pápá"-t, küldjenek puszit. Nézzenek baba könyveket (olyat, amiben egy oldalon egy kép van), később leporellókat: „Néhány szóval jellemezd a képet!” Mondjon verseket, amiket el is tudnak játszani: Csipp- csipp csóka..., Süti-süti pogácsát..., Sűrű erdő, kopasz mező..., Hinta-palinta..., Töröm, töröm a mákot...
  • Kisgyermekkorban meséljen, mondókázzon rendszeresen. Mondjon rövid meséket a mindennapokról. Legyen 4-5 rövid mese, verses mese, amit szívesen hallgat a gyermek és ezeket váltogassa, később bábozzák el. Hallgassanak zenét, de ne egész nap. A beszédinduláskor megjelenő egyszavas mondatokra egész mondatokkal válaszoljon. Nézegessenek könyveket, meséljenek a képekről. Televíziót közösen nézzenek és beszéljék meg, amit látnak.

 

Zárszóként álljon itt néhány idézet a Szakszolgálatunk vendégkönyvéből:

„Nagyon jó, hogy Vasváron van ilyen intézmény, nem kell a gyerekeket messzebbre vinni”.

„Szerettünk ide járni, sokat tanult a fiam, ami az iskolában biztosan hasznára válik”.

 „A veletek eltöltött két év nagyon hasznos volt. Kisfiunk nemcsak rengeteget fejlődött, de meg is szeretett Benneteket. Mindig szorgalmasan készült és várta a hétfői és csütörtöki napokat”.

„Örülök ennek a lehetőségnek, hogy ide járhat a kislányom, hiszen a fejlesztés segít az előrelépésben. Köszönöm a fejlesztő munkát!”

„Nagyon köszönjük Edina néni és Rita néni munkáját! Á. mióta idejár hatalmas fejlődésen ment keresztül. Emlékszünk, hogy 3 évesen csak négy-öt szót mondott, ma már összetett mondatokban beszél. Nagyon szeret idejárni, mert az órákon nagyon sok kedvességet és szeretetet is kap”.

„Nagyon szépen köszönjük Anita néninek a kedvességet, figyelmességet, odaadást, amit kapunk tőle! Zs. szeret idejárni és örömmel jön. Ami sokat jelent nekem. Sok sikert a továbbiakban”!

„R. nagyon szeret járni Erika nénihez. Nagyon szomorú, hogy már nem kell jönni. Nagyon köszönjük a sok munkád, kedvességed és végtelen türelmed. Sok sikert kívánunk további munkádhoz!”

„B. rengeteget fejlődött ez idő alatt, ami legfőképp Marianna néninek köszönhető. MINDEN OVISNAK SZÜKSÉGE LENNE ERRE A FELKÉSZÍTŐRE!! Nagyon szépen köszönjük Marianna néni türelmét, tanítását

 

„Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban.

Némelyik hangja mély, a másiké magas.

Megint másik hangosan ciripel a telefondróton,

és aki csak tapsolni tud, olyan is akad.”

 

Margaret Martle